Szigetelni kell, de miért?

Folyamatosan szigorodnak az épületek hőszigetelésére vonatkozó szabályok, 2018. január elseje óta csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknél a korábbiakhoz képest jóval kisebb a hőveszteség: a falakon 47, a padlókon 32, a lapostetőkön pedig 32 százalékos csökkenést kell elérni. A szigorítás nem állt meg: 2019. január elsejétől lépett életbe az a szabály, amely szerint csak közel nulla, vagy annál kedvezőbb energiaigényű középületeket lehet átadni, s ez a kötelezettség 2021. január elsejétől a lakóházakra is vonatkozik. Azaz a jövő év elejétől már gyakorlatilag csak passzív házak, illetve plusz energiát termelő aktív épületek adhatók át.

A már álló épületekre ugyan nem vonatkoznak az új szabályok, ám a magyar ingatlanpiacot jellemző, általában rosszul szigetelt épületek falain annyi hő szivárog el a semmibe, hogy mindenképpen érdemes belevágni az utólagos szigetelésbe. A felmérések szerint a falak a teljes hőveszteség több mint harminc százalékáért felelősek, s ennek a veszteségnek akár a 90 százaléka is megelőzhető a megfelelő szigetelés kiválasztásával. Az utólagos szigetelés – a kiváltott hőveszteség nagyságától, illetve az alkalmazott szigetelési eljárástól függően – 5-10 év alatt térül meg. A szigetelés nem csak a fűtés-, illetve hűtésszámlát csökkenti: javul az épületben élők, vagy dolgozók komfortérzete, megszűnnek a hőhidak, megszűnik a páralecsapódás, nő az ingatlan értéke, egy esetleges költözés esetén nagyobb keresletet vonz, mint egy hagyományos épület, s még a környezet számára is hasznos. A statisztikák szerint Magyarországon egy emberre évente 5,7 tonna szén-dioxid-kibocsátás jut, s ebből 1,3 tonna esik az épületek használatára: hetven százalékot visz el a fűtés és a hűtés, a többi pedig a melegvíz termelésére, illetve az elektromos berendezések használatára jut.

A hazai CO2-kibocsátás hatoda az otthonok fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, s ennek a mennyiségnek a négyötödét a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja. A felmérések szerint a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást lenne elkerülhető.

Megoldások – előnyök és hátrányok

– Poliuretán (PU), zárt cellás:

Az Euroclass besorolásban B-osztályba került, azaz önkioltó tulajdonsággal rendelkezik.

Legfőbb jellemzői: A legjobb hőszigetelő értékkel bír, hosszú élettartamú, különböző sűrűségű és terhelhetőségű megoldásokat tesz lehetővé. 3 centiméter vastagság fölött vízzáró, de páraáteresztő. Egybefüggő, hőhidat nem képző megoldás, a rágcsálók nem rongálják meg. A kivitelezéskor nem képződik vágási hulladék, környezetbarát. Ár-érték aránya optimális.

– Üveggyapot:

Nem éghető, az Euroclass besorolásban A1 osztályba került.

Legfőbb jellemzői: jó hőszigetelő, viszont páraérzékeny. Felhasználási lehetőségeit korlátozza, hogy nem lépésálló. Ugyancsak korlátozza a felhasználást, hogy egészségkárosító – főleg belső terekben – és nem környezetbarát. A szigetelési munkát végzőknek teljes védőfelszerelésben kell dolgozniuk a mikron méretű szálló por és üvegszemcsék miatt. Ezek a szennyezőanyagok a munkálatok befejezése után is a levegőben maradnak, hiába zárják le a falakat gipszkartonnal.

– Kőzetgyapot:

Kiváló tűzbiztonság, ugyancsak az Euroclass szerinti A1 osztályba került.

Legfőbb jellemzői: jó hő- és hangszigetelés, páraáteresztő. Belégzése ugyanakkor veszélyes – ugyanolyan gondokat okoz, mint az üveggyapot – a felhasználást korlátozza, hogy nem alaktartó. Az ár-érték arány rossz, a szigetelés viszonylag drága.

– Polisztirol (Hungarocell, vagy EPS):

Az Euroclass besorolásban a legrosszabb osztályzatot kapta, égésgátlóval az Euroclass E, égésgátló nélkül az F-osztályba sorolták.

Legfőbb jellemzői: Jó hőszigetelő, sokrétűen felhasználható, könnyen vágható és egyszerűen beépíthető. Párazáró, ez korlátozza felhasználhatóságát. A szerves oldószerek rongálják, a szigetelés kevéssé időálló, a vágási hulladék pedig veszélyes anyagnak minősül. A rágcsálók és madarak komoly kárt okozhatnak a szigetelésben. Ár-érték aránya viszonylag jó, ez számít a legolcsóbb megoldásnak.

Az Euroclass besorolása a különféle szigetelőanyagok tűzbiztonságát illetően

* A Room Corner Test (RCT) során a szoba sarkában elhelyezett lángforrással tesztelik az egyes szigetelőanyag viselkedését. A teszt során növelik a tűz erejét.

Igy néz ki egy RCT: https://www.youtube.com/watch?v=zNFhYQhopI4

Árak és értékarányok

A pontos árakat mindenképpen befolyásolja, hogy milyen felületen kell elvégezni a munkát, mekkora a szigetelendő felület, s hogy mennyire megközelíthető a helyszín. Viszont egyben az is igaz, hogy az árak minden esetben versenyképesek, ezért érdemes ajánlatot kérni. Ráadásul a poliuretán habbal toldásmentes, azaz teljesen egybefüggő szigetelés alakítható ki. A tetőterek felújítása során – ha vannak beázásra, vagy vizesedésre utaló jelek – érdemes a tető megbontása nélkül zártcellás habbal szigetelni. Ez a megoldás sokkal inkább pénztárca-barát, mint a tető akár részleges javítása.

Az ár természetesen függ a szigetelés vastagságától is: a tíz centiméteres vastagságúból tíz, a húsz centiméteresből pedig öt négyzetméter jön ki egy köbméterből.

Az üzemcsarnokok esetében leginkább attól függ az ár, hogy a felújítandó épület energia auditja milyen értékeket ír elő, s az épület jelenlegi formájában mennyire tesz eleget ezeknek a követelményeknek. A szigetelés módját – és annak az árát – a funkció is befolyásolja: tárolnak-e árut a csarnokban, milyen a telephely forgalma. Ahogy a körülmények, úgy az árak is egyediek, de a poliuretán hab az üzemcsarnokok esetében is ár-érték arányban kedvező megoldásokat tesz lehetővé: mivel a poliuretán hab súlya kicsi, kifújás előtt pedig kis térfogatú, az anyagszállításban, a munkadíjban, illetve az üzemanyagfelhasználásban jelentős megtakarítást tesz lehetővé.

Ezért javasoljuk a poliuretánhabot

A legjobb hőszigetelő

A poliuretánhab a legjobb hőszigetelő, egy negyven milliméter széles habréteg hőszigetelő képessége megegyezik 54 milliméternyi zártcellás polisztirol habéval (XPS), 84 milliméternyi széles kőzetgyapotéval, illetve 178 milliméternyi fáével. Mivel a poliuretánhab szigetelés a többinél vékonyabb, ezzel a megoldással hasznos tér nyerhető, egyes számítások szerint egy 120 négyzetméteres házban akár hat négyzetméter is lehet a tiszta „területnyereség”.

U = 0,6 W/m² K⁰

Gyors és egyszerű az anyag felvitele

A szórási technológiával naponta 100-200 m² nagyságú felület szigetelhető le. A teljesítmény a habréteg vastagságától, illetve a hely megközelíthetőségétől függ. A felvitelt egy kisteherautóval érkező, kétfős csapat végzi: egy tömlőt húznak a tetőtérbe, az operátor elvégzi a munkát a zárt munkaterületen, majd visszahúzzák a tömlőt és távoznak. A poliuretán hab egy kétkomponensű anyag, a két összetevő a szórópisztoly legvégén találkozik, s az ezt követő tíz másodpercben zajlik le a kémiai kötés, s ebben a tíz másodpercben a hab mindenhez hozzáköt, amihez hozzáér. A tíz másodperc leteltével a poliuretán hab ugyancsak hozzátapad mindenhez, ám már könnyebben eltávolítható a felületekről. (Ez azt jelenti, hogy a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében alaposan kell maszkolni, azaz befedni az érintetlenül hagyandó felületeket.) A felület mintegy fél óra után teljesen megszárad, ezután szabadon csiszolható, vagy lambériázható.

A csapat tagjai nem járkálják össze az épületet, a felvitel befejeztével nem marad hulladék, s nem marad a levegőben egészségre ártalmas por.

Sokoldalú felhasználhatóság

A külső és belső szigetelésre is felhasználható poliuretán hab nem csak családi házak, hanem üzemcsarnokok építéssel egyidejű, vagy utólagos szigetelésére is alkalmas. A többi szigetelőanyaggal ellentétben a ferde falakra is könnyen felvihető. Lapostetők hő- és vízszigetelésére is használható, ekkor azonban gondoskodni kell az uv-sugaraktól való védelemről. A hab előnye, hogy egy épület valamennyi eleménél alkalmazható, a pincétől kezdve a falakon át a tetőszerkezetig, azaz nincs szükség különféle eljárások keverésére.

A poliuretán hab kiválóan alkalmas a passzív házak szigetelésére: az anyaggal minden más szigetelőanyagnál egyszerűbben lehet megteremteni a passzív házak építésénél szükséges légtömör szerkezeteket.

A könnyű hab nem terheli meg jelentősen a tetőszerkezetet: egy négyzetméteren a habszigetelés tömege alig több mint egy kilogramm. Ugyancsak felhasználható tartályok és csövek szigetelésére is. Az is előny, hogy a hab lépésálló felületet hoz létre.

Javítja a szigetelt épület stabilitását

A zárt cellás poliuretán hab a könnyűszerkezetes épületek stabilitását is javítja, így nő a csarnokok terhelhetősége is.

Miért érdemes minket választani?

• A legkorszerűbb berendezésekkel és eljárások alkalmazásával végezzük el a szigetelést, így a lehető legkisebb fennakadást okozzuk.
• Komoly tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkezünk, szakértő munkatársaink a legbonyolultabb feladatokat is magabiztosan teljesítik.
• Megrendelőink kérésére szaktanácsokkal járulunk hozzá ahhoz, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb szigetelési megoldásokat.
• Ingyenes helyszíni felmérést kínálunk.
• Versenyképes ajánlattal segítjük ügyfeleink választását, nem lepjük meg ügyfeleinket későbbi rejtett költségekkel.
• Rövid vállalási idővel, a határidők betartásával végezzük el a munkát.
• Az elvégzett munka minőségéért garanciát vállalunk.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi idő alatt térül meg a szigetelés?

A megtérülési idő sok tényezőtől függ, részben attól, hogy milyen szigetelőanyag mellett döntenek a megrendelők. Ugyancsak fontos az, hogy a komoly megtakarítás eléréséhez szükség van a nyílászárók korszerűsítésére is, a régi ablakokon és ajtókon ugyanis jelentős mennyiségű hő távozhat az épületekből. Bár akadnak, akik 3 éves megtérüléssel számolnak, a 4-10 éves időtáv reálisabb.

Mennyire bonyolult az utólagos szigetelés? Bontás nélkül is lehet szigetelni?

A bontást nem lehet teljesen kizárni, ám a hab felvitele megoldható injektálással, így a bontás mértéke a minimális szinten tartható. A habot egy kívülről bevezetett tömlőből fújják ki, így az épület többi részében a szigetelés nem okoz felfordulást.

Milyen határidővel vállaljuk a szigetelés elvégzését?

A felmérés, majd az árajánlat és a szerződés megkötése után – a lekötöttséget figyelembe véve – maximum egy hét a várakozási idő. A határidőt az időjárás befolyásolhatja: legalább 10 Celsius fokos hőmérsékletre van szükség, s a relatív páratartalom nem haladhatja meg a 70 százalékot. A szélcsendes időjárás is feltétel, a légmozgás sebessége nem haladhatja meg a 10 km/h-át.

Mennyivel emelkedik a jól szigetelt épületek értéke, eladási ára?

Felmérések szerint a hőszigetelt épületek 15 százalékkal drágábban kelnek el, mint a hőpazarló vetélytársak. A magasabb ár ugyanakkor nem jár azzal, hogy több időre lenne szükség a vevő megtalálására. Egy 100 négyzetméter alapterületű családi ház esetében ez akár 3 millió forintos növekedést is eredményezhet, ez pedig azt jelenti, hogy a szigetelés az értékkülönbség miatt is megtérülő befektetés. Ugyanakkor az is igaz, hogy az árkülönbség nem egyenletesen oszlik meg az országban: a kevésbé fejlett régiókban akár 30 százalékkal is drágább lehet egy jól szigetelt ház, míg a fejlettebb térségekben – ahol az épületek nagyobb része energiatakarékos – az árkülönbség tíz százaléknál kisebb.

Mennyi ideig tart a szigetelési munka elvégzése?

Naponta 100-200 négyzetméter nagyságú felület szigetelhető ezzel az eljárással, azaz egy-egy család ház esetében két-három napra van szükség.

Mi az a poliuretánhabos szigetelés, hogyan működik, hogyan viszik fel?

A poliuretán habot már hosszú ideje használják az építkezéseken: az első ilyen habokat 1947-ben gyártották, s az anyagot néhány évvel később, Kanadában használták fel először építkezéseken. Észak-Amerikában az 1980-as évektől használják széles körben, Európában néhány évvel később terjedt el.

Használata során bebizonyosodott, hogy hosszabb távon sem deformálódik, zsugorodik, illetve degradálódik.

A szigetelés két komponensből áll, a két anyag a szórópisztoly végén találkozik, s ezt követően kezdődik meg a tíz másodpercig tartó kémiai kötési folyamat. Ezen idő alatt a hab minden felületre felragad, s eltávolítása nagyon nehéz. A tíz másodperc letelte után is ragad még a hab, ám ekkor már könnyebben meg lehet tisztítani a véletlenül befolyt felületeket. A poliuretán hab rövid idő alatt eredeti térfogatának mintegy harmincszorosára tágul.

A felvitelt 100-120 baros nyomás alatt működő szórópisztolyból végezzük, egy rétegben 10-15 milliméternyi hab fújható ki.

Mennyire egészség- és környezetbarát a poliuretán szigetelőanyag?

A már kifújt és megszáradt poliuretán hab nem jelent egészségügyi- illetve környezeti kockázatot: nem válnak le róla mikroméretű, belélegezhető szemcsék, és nem bocsátanak ki veszélyes vegyi anyagokat. 1995 óta az Európai Unióban forgalmazott poliuretánhabok teljes mértékben CFC-mentesek, azaz a kifújás során a levegőbe kerülő gázok nem károsítják a Földet az ultraibolya sugaraktól védelmező ózon-réteget. Szállítása és felhasználása során – kis súlya miatt – kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe. És a szigetelés már önmagában is környezetbarát: a szigetelőanyagok gyártása során elhasznált energia a töredéke a megelőzött hőveszteségnek.

A palatetős épületek is szigetelhetők?

Igen. A poliuretán hab öt centiméteres vastagságtól tartós merevséget ad a palának, így az járhatóvá válik. Közben a szigetelés kis súlya miatt nem terheljük túl a tetőszerkezetet.

Mi a különbség a zárt-, illetve nyitottcellás poliuretánhabos szigetelés között?

A zártcellás poliuretánhab lépésálló, e mellett 3 centiméteres vastagságtól már vízzáró, de megőrzi páraáteresztő képességét. A zártcellás hab így alkalmas ipari csarnokok belső födémszigetelésére is. A zártcellás szerkezetben a cellafalak mikroporózusúak, ennek köszönhető, hogy miközben tökéletes hő- és vízszigetelő tulajdonságú az anyag, a párát átengedi.

A nyíltcellás hab ezzel szemben csak belső térben használható falak és tetőterek hőszigetelésére. A nyíltcellás hab akár százszorosára is kitágulhat a szórás során, s végül egy szivacsszerű anyag jön létre.

Mennyire tűzbiztos a poliuretánhabos szigetelés?

A szigetelés B tanúsítvánnyal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy láng hatására ugyan ég, de önmagában nem terjeszti tovább a tüzet, s ha a lángok megszűnnek, a szigetelés kioltja magát.

Kiknek ajánljuk?

Elsősorban azoknak ajánljuk a poliuretánhabos szigetelést, akik olyan kedvező ár-érték arányú megoldást keresnek, amellyel problémamentesen szigetelhetik otthonaikat, illetve az üzemcsarnokokat. Az eljárás gyors és csak minimális kényelmetlenséggel jár.